Miért rinocérosz a Suzuki VZR1800?
Ahogy megláttam szembetűnő volt brutális mérete. A tekintélyes méretű V2-esről ránézésre is látszik, hogy aszfaltfelgyűrésre tervezték. A kerekei 18 colosak, a megszokott 17 helyett. Az első gumiabroncs mérete miatt nem igazán lóg ki a sorból, viszont a hátsóról ez már nem mondható el. Ezen a motoron ráadásul a gyárilag szerelt 240 milliméter szélességű helyett 260-as gumi van. Nem mindennapi látvány. A 350 kilogrammos súly a chopperek között sem mondható kevésnek, de egy ilyen erőgépet mégsem lehet csenevész vázba zárni.
Körbejárva megakad a tekintetem az óriási V2-es elrendezésű hengereken. Ezek egyenként kis híján 1000 köbcentisek. Rengeteg króm alkatrészt találunk, némelyik akkora, hogy tükörként funkcionálva még borotválkozni is lehetne benne. Az ülése alacsonyan van, széles és kényelmes. A kormány eléréséhez felsőtestből kicsit előre kell mozdulni. A lábtartók is előre tolva helyezkednek el. Az ülés-kormány-lábtartó háromszög az irányíthatóság szempontjából nem előnyös és nem is mondanám komfortosnak, de legalább jól mutat a motoros ebben a pozícióban. A kormánya széles, ezáltal elegendő erőkart kapunk a motor irányításához.
Ahogy felállítjuk oldalsztenderről érezhető a tekintélyes súlya. Ez az érzés menet közben sem változik. Indítás után életre kel az 1783 köbcentis, vízhűtéses blokk. Kisebb gázadásra gyorsan vissza ejti a fordulatot, viszont ha jobban oda tekerünk neki, jön a már ismert big-block huppogás. Tudod, amelyik motorféknél a verebet leszívja a fáról.
A műszereken látszik, hogy nem mai darab, de mindent elmond amire szükség van
A kormányon található a digitális fordulatszámmérő. A sebességmérő óra analóg és a tankon kapott helyet. Itt találunk még két kis méretű digitális kijelzőt. Ezekre tekintve tudhatjuk meg a pontos időt, illetve a megtett kilométert. Ez a látvány a mostani szemnek kicsit puritán, de nevezzük inkább letisztultnak. Ne felejtsük el, hogy 2009-ben gördült le a gyártósorról ez a példány.
Fokozatkijelzőt nem találunk, de nincs is rá szükség, mert 124 LE és 151 Nm a gyárilag a motor ereje és nyomatéka. Ennél a motornál egy kicsit több is, mert optimalizálva lett a blokk és 135 lóerőt tud közvetíteni kardántengellyel a hátsó kerékre.
Indulás előtt már felkészültem, hogy a váltó majd egy óriási csattanással jelzi irányomba, hogy egyes sebességi fokozatot kapcsoltam. Ez elmaradt! Helyette hangtalanul, finoman nyomtam le a váltókart és tettem sebességbe a motort. A többi sebességfokozatot is pontosan vette oda-vissza. Menet közben az első dolog amit észrevettem az az, hogy hosszúak benne a fokozatok. Ez főképp az öt sebességes váltónak köszönhető.
Valóban illik hozzá a rinocérosz jelző, mert azt érzed a hátán, hogy sérthetetlen vagy. Ha kell, ez a gép felöklel bárkit, aki elé kerül. Gurulás közben azt figyeltem, hogy a gépkocsik többsége nem rendelkezik ekkora köbcentivel, mint a Suzuki VZR1800. Araszolásnál erősen kell egyensúlyozni és csúsztatni kell a kuplungot a hosszú sebességi fokozat miatt, hogy ne rángasson a motor. A sorok közt óvatosan kell előre menni, mert egy méter széles a jószág.
A hangja fordulaton sem okoz csalódást
Ahogy növeljük a motor fordulatszámát, úgy érezteti velünk, hogy egy 1800 köbcentis cirkálón utazunk. Növeltük a tempót, de meg is tudunk állni ha szükséges? Elől 310 mm-es dupla tárcsákat találunk radiálisan rögzített négydugattyús féknyergekkel. Hátul pedig hasonló méretű tárcsa és kétdugattyús úszó nyereg biztosítja számunkra a lassulást.
Ebben a modellben nincs ABS, így a kezünkön múlik mennyire tudjuk megközelíteni a csúszáshatárt. A fékpedállal akkora fékerőt tudunk kifejteni, amennyire tapossuk azt. Itt nem kell finomkodni. Így már nem kell tartani attól, hogy valami mögött vagy előtt nem tudunk megállni. Ettől függetlenül nagy a motorfék, tekintet nélkül a blokk fordulatszámára és a sebességi fokozatra.
Futóműve nem a legkomfortosabb. A központi rugóstag alig csillapítja az úthibákat. Határozott ütésekkel ad visszajelzést, ha éppen megtalálunk egyet. Letekerve a gázkart és végig váltva az öt sebességet könnyedén lépi át a 200 km/h-t. Ilyenkor Nicolas Cage-nek érezhetjük magunkat a Szellemlovasból. 130-as tempónál azt érezzük, hogy kimenne a világból. Itt viszont már jelentős a menetszél, mivel a a szélvédelme nem túl jó. Valljuk be nem is erre tervezték őket! Na, de akkor mire?
Délután Budapest utcáit jártam céltalanul. Nézelődtem, lámpától lámpáig gurultam és élveztem a motorozást. Ekkor értettem meg miről szól ez a stílus. A krúzolásról és arról az érzésről ami ezzel jár. Büszkén begyűjteni a gyalogosok és a többi közlekedő elismerő pillantását, amit ez a monstrum vált ki belőlük. Sikerült megélni ezeket a pillanatokat és végre rendeltetésszerűen használni a Suzuki monstrumát.
Amennyiben szeretnéd átélni ezt az érzést keresd bizalommal Érden a Motorbikerent.hu motorbérléssel foglalkozó csapatot és krúzolj egyet a Suzuki VZR 1800-zal! A cikkért pedig köszönet Zolinak a Motor Road Techtől!