Sokmindent megtanultam többéves motorszervizes karrierem során. Nem csak technikai, de kommunikációs és hozzáállásbeli dolgokat is. Az egyik ilyen, hogy nem érdemes szidni az előző szerelőt. Tudom, hogy a magyar iparosok (nem csak szerelők, hanem kőművesek, szobafestők, tetőfedők, stb.) szinte kötelezően azzal kezdik a munkát / állapotfelmérést, hogy pocskondiázzák azt aki előttük dolgozott, de attól még, hogy ez gyakori, nem elegáns. Szóval én a magam részéről ezt elengedtem, hiszen egyrészt mindenki hibázhat, másrészt utólag nem ismerjük a körülményeket, mi miért lett úgy összecsapva ahogy. Azonban sajnos most kivételt kell tennem, ugyanis a legutóbbi munkámat gyakorlatilag az előző szerelőnek köszönhetem.
Robi barátomnak van egy Banditja. Ez a Bandit se nem túl szép, se nem túl fiatal, ellenben alapvetően nagyon jó motor. Gyárilag is bivaly erős, vagyis inkább lehengerlően nyomatékos, így a tuning során a futómű és a fék lett megokosítva. A probléma nem is itt van, hanem az elektronikával. Nem mai a motor, tehát nincs túlbonyolítva az elektromos rendszere, de így is nem egy új ősz hajszálat köszönhetek neki az utóbbi hetekben.
Hogy tudott ez valaha is jól működni?
Nem rég aktuálissá vált a motor vizsgáztatása, és ennek örömére Robi – már nem tudom milyen indíttatásból – a tél folyamán ledesre cserélte az indexeket. Ezek először nyilván nem működtek, így vittem neki egy ledes indexrelét (ledes indexrelé valójában nem létezik, ez egy kis elektronika egy relé méretű házban, ami az izzó teljesítményétől függetlenül fix ütemben zárja-nyitja az áramkört). Mikor ezt Robi beszerelte, valami olyan hibajelenség lépett fel, amivel még nem találkoztam. Akármerre kapcsoltad az indexet, az vészvillogóként mindkét irányba egyszerre működött. Ekkor jöttem én.
Először úgy gondoltam, hogy valami apróság, rossz bekötés lehet a háttérben, így csak pár órára tettem szabaddá magam, és ugrottam be motort szerelni és kávézni. Sajnos ekkor kiderült, hogy ami hozzáférhető komolyabb megbontás nélkül, az mind rendben van. Az index kapcsolót is szétszedtem, az is tökéletesen működött. Viszont ennek ellenére a két külön oldali index áramkör pozitív szála között rövidzár volt. Ez azért volt agyrém, hiszen emiatt a hagyományos indexekkel is ugyanígy kellett volna működnie a rendszernek, de elvileg azokkal nem volt ilyen probléma. Így biztossá vált, hogy a kábelkötegben van a hiba. Ahhoz, hogy hozzáférjek, minimum a tankot le kell venni, ebbe pedig nem akartunk belekezdeni, így későbbre halasztottuk a javítást.
Egy lépés előre, kettő hátra
Amikor rá tudtam szánni egy egész napot, ismét ellátogattam Robiékhoz. Ismét elvégeztem a korábbi méréseket, de sajnos nem javult meg magától a motor, így nekiestem a motor szétborításának. Gyakorlatilag az összes idomot és a tankot leszereltem, hogy hozzáférjek a kábelekhez. Mivel több csatlakozó is közvetlenül a szelepfedél fölött volt, ezért le kellett szednem a gyújtótrafókat és a dudát is, hogy hozzájuk férjek. Így végül sikerült izolálni egy nagyjából egy méter hosszú, nagyon sok eres kábelkorbácsot, mint a hibaforrást. Szerencsére a csatlakozóktól csak körülbelül tíz centire voltak azok a leágaztatások, amik a hibát okozták, láthatóan utólagosan odaforrasztva odataknyolva. Egyelőre elvágtam a feleslegesnek ítélt kábelt, és csodák csodája: az index tökéletes lett!
Egy apró probléma ütötte fel a fejét viszont: az index visszajelző a műszercsoportban megszűnt működni. Némelyik mai motor már a kanyarodás végeztével leveszi az indexet, akár az autók, de azért ez még ritkaság számba megy, és egy több tízéves Bandit sem tudja ezt a fícsört, így nyilván jogos igény, – akár életmentő is lehet – hogy működjön a visszajelző.
Be kell vallanom, először én voltam a hülye. Behúztam a villogtató kapcsolt pozitívját a visszajelző izzó egyik pólusára, a másik pedig kapott egy testet. Így végül is működöt az index is és a visszajelző is. Az, hogy Robinak nem volt megfelelő, hogy a visszajelző folyamatosan villog amikor gyújtáson van a motor már csak nem az én hibám!? Azért az igényességnek is lehetne határa.
Mi a francért volt nálam éppen két felesleges relé?
Miután beláttam, hogy jogos igény, hogy a visszajelző csak az indexszel együtt villogjon, nekiálltam a fejvakarásnak. Ugye azokon a motorokon ahol két külön izzó van a két oldali visszajelző számára sokkal egyszerűbb a dolog. A kapcsolóból kijövő egyik oldali pozitív vezérli az egyiket, a másik a másikat és nincs gond. Viszont ha az egy izzóra kötöm mindkettőt, akkor ugyanott vagyok, ahonnan indultam és mindkét irányba egyszerre fog villogni az index.
Így azt találtam ki, hogy bedobok két relét. Ez szerencsére épp volt kéznél, szóval neki is álltam. Az egyik oldali pozitív húzogatja be az egyik relét, a másik a másikat és bármelyik tápot kapcsol a visszajelzőre. Az egészet még bonthatóra is akartam csinálni, tehát rengeteg kábelsarut felhasználtam a mutatványhoz, de megérte, a munka végeztével megveregettem a saját hátam, a művelet sikeres volt. Igaz a komplett délután elment vele, így a motor összerakása későbbre lett halasztva, de mikor eljöttem az indexek és a visszajelző legalább megfelelően működtek.
Mondtam, hogy ne nyúlj hozzá!
Fogja, és nekiáll összerakni a saját motorját. Ember az ilyen? Mondtam, hogy két nappal később visszatérek és összerakom a vasat. Erre Robi fogja, és üres éjszakájában nekiáll összelapátolni. Felrakta a tankot és a hátsó idomokat is. Ezzel nyilván nekem akart időt spórolni és őszintén szólva örültem is neki. Először. Aztán mikor felraktam a fejidomot és konstatáltam, hogy nincs első világítás, átnéztem mindent és láttam, hogy ismét a kábelkötegben lesz a hiba és szedhetem le a tankot és a hátsó idomokat… Na ekkor már kevésbé örültem a buzgalmának.
Szépen visszabontottam mindent: a fejidomot, a hátsó idomokat és a tankot. Így ismét hozzáfértem a kábelköteghez. Sikerült kimérnem, hogy a +12V eljut az izzóig, de test nincs. Ekkor megfordult a fejemben, hogy fogom magam és a váz valamelyik közeli csavarjáról odahúzok egy testkábelt, de nagyon zavart, hogy ez a beavatkozás előtt jól működött, most meg rossz. Meg akartam tudni az okát. És milyen jól tettem!
Nagy nehezen megtaláltam a kábelkötegbe bújtatott vég nélküli testkábelt, kihúztam, hozzáérintettem a vázhoz és láss csodát: működött a világítás! Egy jó vastag blankolt végű kábelről volt szó, mindenképp fel akartam deríteni, hogy honnan csúszott ki a kötegen belül, így tovább bontottam a szigszalagot a kábelkorbácsról. És amit ott láttam, ahhoz képest az eddig tapasztalt taknyolások teljesen eltörpültek.
A testkábelek úgy voltak egymáshoz csatlakoztatva, hogy össze voltak tekerve és összeszigszallagozva. 4-4 különböző vastagságú kábelvég, és sehol egy csatlakozó, saru vagy forrasztás. Ennél a megoldásnál még egy bagó vagy csoki, ne adj’ Isten egy japáner is jobb lett volna, pedig azok sem motorba valók. Miután kibosszankodtam magam egy szép nagy anya és apa sarut forrasztottam a kábelekre, összedugtam, lezsugorcsöveztem és kész volt a mű.
Végre működött minden! Azazhogy…
Azazhogy mégsem. Az első helyzetjelző nem működött, de azt tudtuk, hogy ki van égve az izzó. Sebaj, ezt már Robi is ki tudja cserélni. Ahogy közeledtünk a vizsga napjához Robi beszerezte a helyzetjelző izzót, beszerelte és persze, hogy nem világított. De legalább ekkor a hátsó helyzetjelző és az első tompított fényszóró is megadta magát. A motor egy métert nem ment a legutóbbi szeánsz óta, de azért csak el tudott romlani. Japán megbízhatóság, mi?
Na akkor essünk neki. A vizsga előtti utolsó napon tudtam elmenni megejteni a kegyelemdöfést a motor elektromos rendszerén. Robi érdekes módon bízott bennem és a Banditban annyira, hogy nem mondta le a vizsgát. Így hát ismét nekiestem. A fényszóróval kezdtem, hiszen annak a javításában volt némi rutinom. No lám, nincs nagy baj, kiégett az izzó. Hogy mikor égett ki? Senki nem tudja, legutóbb még világított, de legalább nincs nagyobb baj. A hátsó helyzetjelző már legutóbb is olyan volt, hogy rá kellett csapni egy aprót és megjavult. Ez most is bejött, ez is pipa. Okés, később ezt is megnéztük, itt is az izzóval volt gond, a nap végén ezt is kicseréltük és akkor már agresszió nélkül is hajlandó volt világítani, de ne szaladjunk ennyire előre.
Nem lehetne, hogy tank nélkül maradjon a motor?
Komolyan. Mostmár harmadszor vettem le. Nyilván megint a kábelköteg. Az első helyzetjelzőnél sajnos nem az izzó volt a megoldás. Nem kapott +12 Voltot. Okés, nézzük a kábelezést. Nini! A fényszóró és helyzetjelző kötege teljesen meg van nyomorítva a váznyaknál, ezt bizony becsípte a kormánykifli. Valószínűleg itt lesz a gond. Hát nem itt volt. Azért jó, hogy megnéztem, ugyanis a helyzetjelző kábeleit leszámítva – amik közel hibátlanok voltak ezen a szakaszon – mindegyik vezeték teljesen nyomi volt, csak egy-két szál kapcsolódott és szigetelés is csak nyomokban volt rajtuk.
Okés, tovább. Ahol szétváltak a fényszóró és a helyzetjelző kábelei ismét anomáliára bukkantam a köteg szigetelése alatt. Forrasztás, zsugorcsövezés, helyreállt a kontakt. Jó lett? Nem. Ismét a tank alatti rész következett. Itt már korábban felfigyeltem egy nagy csatlakozóból kicsúszott vezetékre, de ezzel nem akartam korábban foglalkozni két okból: 1.) Túl rövid volt, nem tudtam vissza játszani a helyére. 2.) Minden működött nélküle is. Azazhogy nem minden, hiszen a helyzetjelző nem. Na akkor nézzük. Beletoldottam pár centit a kábelbe (még két forrasztás), helyére dugtam és megjavult. Végre a motor teljes elektromos rendszere megfelelően működött.
Másnap a motor simán átment a vizsgán, és Robi megígérte, hogy ennek örömére kibontunk egy nagyon drága pezsgőt. Ezt amúgy azóta is várom.
Szóval fentiek alapján talán joggal vagyok mérges az előző szerelőre.
