Idén a Harley-Davidson Budapest meghívására egy kellemesen fárasztó délutánt töltöttünk az AMTS-en. Két konklúziót szűrtünk le: nagyon magas színvonalú a rendezvény (leszámítva az üvöltő mulatóst) és mindenki megtalálja a szívének kedves járműveket. Éppen ezért jövőre három napot töltünk kint.
Egy délután ahhoz sem volt elég, hogy az egész rendezvényt körbejárjuk, négy gigabájtnyi CF kártya a fényképezőben pedig nevetségesen kevés, hogy egy teljes képet mutassunk arról, hogy mi mindenre csorgattuk a nyálunkat. Ennek ellenére egy kis szeletet bemutatunk, amivel talán kedvet tudunk csinálni nektek, hogy jövőre kilátogassatok.
Kezdjük a motorokkal
A Harley-Davidson standján kívül is bőven találkoztunk az amerikai gyártó motorjaival, gyári, épített és veterán kiadásban egyaránt. A KSR is felvonultatta a komplett kínálatát, azaz a Niu, Brixton és Malaguti márkák modelljeit. Találkoztunk magyarországi motorosruházati vállalattal, a Serpentize-zal, akikről később bővebben is írunk. Közvetlenül mellettük a Biker’s Deo fejlesztőjével beszélgettünk, akinek a textil szagmentesítő termékét éppen teszteljük. A kecskeméti egyetemi motorkerékpár versenycsapattal pedig sikerült készítenünk egy rövid interjút is. De beszéljenek helyettünk a képek:
Az egri veterános egyesület, pontosabban a Jármű Örökségeinket Őrző Egyesület is bemutatta gyönyörű gyűjteményét. Nem csak motorokat, de egy babakocsit is:
A következő pavilonban egy óriási Méray motorkerékpár gyűjteménybe botlottunk, amit BMW-k követtek:
Meray-175-Blackburne-1926
Ez az egyik legkorábbi Méray motor, amely a mai napig fennmaradt. Forgalmijából kiderül, hogy először 1926. április 23-án helyezték forgalomba Bp 41-842 rendszámmal. Első tulajdonosa Linzbauer Katalin volt, a korszak ismert hölgyversenyzője! Linzbauer Katalin, akit a korabeli szaksajtó Katónak" becézett, föállásban banktisztviselő volt. 1977-ben megjelent életrajzi interjújában elmesélte, hogy édesapjának volt egy oldalkocsis Puch-ja, s az ifjú hölgy hamar szerelmese lett a,,száguldásnak". 1926-ban először Matchless, később Méray motorral állt rajthoz. Legjobb eredménye az 1930-as jánoshegyi versenyen elért második helyezés volt. Linzbauer Katalin arról mesélt, hogy 250-es Blackburne-nel versenyzett. A korabeli rajtlisták is megerősítik állítását. Ám az is kétségtelen, hogy ez egy versenymotor: a 172 cm3-es felülvezérelt Blackburne motort egyetlen prospektus, vagy árlista sem említi, ám különböző vázakba beépítve Wein Levente, és dr Zsótér Bertalan éveken át versenyeztek ilyen motorral. Sajnos, az már az idők homályába vesz, hogy ez a motor, amelynek tankja és váza is a JAP- beépítéseknél használt modernebb megoldású, vajon mely versenyeken vett részt. Linzbauer Kató versenyzői pályafutásának egy 1934-es baleset vetett véget. A motort eladta, hamarosan elvált, és megszakított minden kapcsolatot a motorsporttal. A motor azóta is ugyanannak a családnak a tulajdonában található!
A képleírások a motorok mellé kihelyezett táblákról származnak, alább szintén ebből a forrásból egy kis ismeretterjesztő az idén 100 éves BMW Motorrad korai modelleiről:
BMW ,,háború előtti” motorkerékpárok
Amikor 1923-ban elkezdte motorkerékpárok gyártását, a BMW Motorrad gyorsan elismert innovatív gyártó lett. A versenyben tett korai erőfeszítései és a sebességrekord kísérletei néhány olyan gépet eredményeztek, amelyek ma nagyon népszerűek a gyűjtők körében.
1923. szeptember 28-án mutatták be a berlini motorkiállításon az első BMW motorkerékpárt, az R32-est, amelyet Max Friz tervezett. Friznek a modell kifejlesztéséhez mindössze öt hétre volt szüksége. A mai napig megőrizték alapelvét: a boxermotort és ennek a váltóval közös egységbe szervezését. A motorkerékpárt egy kéthengeres, 494 köbcentiméteres boxermotor hajtotta, amely 8,5 lóerőt adott le 3300-as fordulatnál. Ezzel a teljesítménnyel a motor 95 kilométer/órás sebességre volt képes, három literes fogyasztás mellett, száz kilométerenként. Korát messze megelőzve egy sor innovatív megoldással büszkélkedhetett: a motort egybeépítették a háromsebességes sebességváltóval, öntvény zsák hengert kapott a motorblokk, saját fejlesztésű porlasztót, BOSCH mágnesgyújtást építettek bele. Később a motorblokk öntöttvas hengert és alumínium hengerfejet kapott. A motor olyan sikeres lett, hogy a BMW-nél eldöntötték, hasonló koncepció alapján több típust is gyártanak. 1925-ben egy R37-es és egy R39-es, 1926-ban egy R42-es, majd 1927-töl R47, R52, R57, R62 és az R63 jelent meg, mint újdonság.
1929-ig összesen kilenc új típus készült, közülük egy átalakított WR750, amellyel a világhírű Ernst Henne motorversenyző átlépte a 200 kilométer/órás sebességet, mely a maga korában világcsúcsnak számított. Ernst Henne többféle BMW motorral versenyzett, amelyekkel több világcsúcsot állított fel. 1932. november 28-án 244 kilométer/óra sebességgel száguldott Magyarországon, a nem sokkal előtte épült, mai 5-ös főút dabasi szakaszán, a gyóni betonon.
A fejlődés természetesen itt nem állt meg, újabb öt év elteltével már 279,44 kilométer/óra lett a bejegyzett világcsúcs!!
Az úgynevezett háború előtti” modelleket a kiállításon az R32, R57, R62, R63 és az R5 modell képviseli.
Folytassuk az autókkal
Azok sem panaszkodhatnak, akiket nem hoznak lázba a kétkerekűek, hiszen az AMTS azért túlnyomórészt mégiscsak autós rendezvény, így ezt a részét is igyekszünk megmutatni. Mi felülreprezentáltnak láttuk a tuning kispolszkikat (aminek örültünk), de láttunk hegesztett vaskutyákat, rajzszerűen megfestett autókat, Lambóra applikált bringa tartót és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervezőivel is találkoztunk.
